Tartalomjegyzék
A hagyma ültetése, vetése történhet hagyma mag segítségével de ismertebb eljárás a dugványozás. Hazánkban a hagymák népszerűségi sorrendje az alábbi: vöröshagyma, fokhagyma, lilahagyma, póréhagyma, majd ezt követi a gyöngyhagyma. A fehér hagyma kevésbé ismert és használt még hazánkban, bár egyre több helyen fellelhető ez is.
Hagyma vetése – hagyma mag segítségével
A vöröshagyma ültetése magról sokkal több odafigyelést igényel, mint a dugványozás. Több fajtája létezik a hagymának is korai és kései fajták is. A vetési ideje is eltér ennek megfelelően.
A korai fajtákat már március első felében el lehet vetni. Az ajánlott sortávolság 50-60 cm, a tőtávolság 2-3 cm. Ebből a fajtából már június elején szedhető fel friss, finom, ropogós újhagyma. A termése augusztus és szeptember környékén takarítható be, ha a szárak már megdőltek és elkezdtek száradni.
Az áttelelő hagymafajták augusztus 20-30 között vethetők, itt a sortávolság 50 cm és a tőtávolság 2-4 cm. Ez a hagymatípus a földben vészeli át a telet, majd a tavasz eljöttével elkezd feléledni és növekedésnek indul. Már június végén, július elején be lehet takarítani.
Hagyma mag csíráztatás
A zöldségeket nyers, hőkezeletlen állapotban érdemes a leginkább fogyasztani, hiszen akkor vitamintartalmuk jóval magasabb. A csírákat is nyersen javasolt fogyasztani. A csírák vitamintartalma kiemelkedően magas. Több ásványi anyagot tartalmaznak és mentesek mindenféle szennyeződéstől. A csírákban rengeteg enzim található. Ezeket elfogyasztásuk után szervezetünk alkotórészeire bontja, majd ezekből építi fel a működéséhez szükséges saját enzimjeit. Az enzimek a szervezetünkben végbemenő kémiai reakciók (anyagcsere folyamatok) gyorsításához és irányításához szükségesek.
A csíráztatáshoz elsősorban nedvesség és megfelelő hőmérséklet szükséges. Ezek mellett a feltételek mellett a magok könnyedén csírázásnak indulnak. A növény életében ekkor történnek a legnagyobb változások. A mag keményítőtartalma csökken, és gyorsan hasznosítható cukorrá alakul, hiszen azonnal hatalmas energiára van szüksége a csírának a növekedéshez.
Csírázás közben a magban található telített zsírok mennyisége csökken, szénhidráttá és telítetlen zsírsavakká alakulnak. Az ásványi anyagok mennyisége is nő csírázáskor. A világosban csírázó magok csírái idővel zöld színűre változnak, mivel fény hatására a hajtásokban egy zöld színű anyag, a klorofill termelődik.
A csírák nagy szolgálatot tehetnek a daganatos betegségek elleni küzdelemben is. A vitamintartalom pedig akár többszöröse a kifejlődő növényhez képest. A csírák fogyaszthatók salátákban, salátákra szórva, megkent kenyérre szórva, köretekhez hozzákeverve, de akár önmagukban is.
http://profivetomag.hu/vetomag/kategoria/hagymak
Vissza a kategória cikkeihez