Hagyma magaságyásba

A hagyma magaságyásba is kiválóan termeszthető zöldség, hiszen itt mindent megkap, amire szüksége van: meleget, tápanyagban dús földet, igény szerinti öntözést. A magaságyas termesztés az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ez nem véletlen, hiszen magaságyásban kényelmesebb a kertészkedés és ahol a talaj nem alkalmas a különféle növények termesztésére ott is remek megoldás.

Napjainkra szinte nincs is olyan háztartás, ahol nem termesztenek valamilyen fűszernövényt vagy zöldséget. Míg régen a díszkertek hódítottak, a járvány óta egyre nagyobb jelentősége van a konyhakerteknek. Ahol pedig nincs konyhakert van erkély vagy ablakpárkány. Számos fűszer- és gyógynövény, valamint zöldségfélék is termeszthetők akár cserépben is.

Hagyma magaságyásba: mikor ültessük?

Érdemes tudni, hogy a hagyma magaságyásba vetve is tökéletes választás. Annál is inkább, mivel így sokkal hamarabb juthatunk a friss zöldséghez, mint a hagyományos szabadföldi termesztéssel. Ugyanis a magaságyás – főleg a kőből készült – sokkal jobban megtartja a hőt. Így például a kora tavaszi időszakban gyorsabban fejlődnek benne a növények.

A korai vöröshagymát, azaz a tavaszi étkezési hagymát már március 1-15 között el lehet vetni. Már 4-5 fok körül végbemegy a csírázás, azonban a levelek csak 15 fok felett fejlődnek aktívan. Magaságyásban a talajmenti fagyok kevésbé okoznak gondot, de a kicsírázott palánta akár még a mínusz 4-5 °C-os hideget is eltűri. Ráadásul, ha rétegeltük a magaságyást, a bomlási folyamatok miatt hőtermelés is van, azaz a magaságyás talaja melegebb, mint a szabadföld. 

A magokat 5-6 cm mélyen 10-12 cm tőtávolsággal és 40-50 centiméter sortávolsággal vessük. A dughagymát csúcsos végükkel felfelé 2-3 cm mélyre ültessük. A gyomtalanítás érdekében érdemes mulccsal takarni a talajt. De nemcsak a gyomnövények növekedését gátolhatjuk ezzel meg, hanem a talaj kiszáradását is. Ugyanis a mulcsolás csökkenti a talaj nedvességtartalmának párolgását.

Milyen a jó mulcs?

A talaj takarására tökéletesen alkalmas az aprított fakéreg, faforgács, szalma, széna, de akár a lehullott lomb is megfelelő. A szerves növényi mulcs előnye, hogy korhadása közben javítja a talaj állapotát. Ezen túlmenően pedig a mulcs a termést is megóvja az öntözés során visszafröccsenő sártól, így a zöldségek kevésbé koszolódnak.

Ha rétegeljük a talajt a magaságyásban, akkor az alsó rétegek rendkívül sok vizet tudnak tárolni, illetve a bomlási folyamatnak köszönhetően hő is termelődik. 

Hagyma magaságyásban: milyen növényekkel ültessük?

A magaságyásban a hagyma igényeinek megfelelően tudjuk előkészíteni a helyet és mindent szabályozni tudunk a tápanyagellátástól kezdve a védőnövényekig. 

A hagyma nem speciális igényű zöldség. Az őszi fajták hidegtűrőek, de a levelek 15 fok felett fejlődnek aktívan. Nem vízigényes, kevés öntözést igényel. Bár a növekedési szakaszban szükséges a folyamatos vízellátásáról gondoskodni. Azonban a nyári nagy melegben ajánlott az öntözése. Talajban sem válogat,bármiben jól fejlődik, de érdemes előkészíteni a talajt számára. Leginkább a jó víz elvezetésű, laza és termékeny talaj számára a legmegfelelőbb, mely kedvez a hagymafejek fejlődésének.

Fényigényénél pedig a lényeg, hogy ne legyen állandó takarásban, mivel a napi több órás közvetlen napfény az érési folyamatokhoz szükséges.

A hagyma mellé leginkább javasolt védőnövények:

Fűszerek, virágok közül:

  • borsikafű
  • kapor
  • kamilla
  • majoránna
  • petrezselyem
  • rózsa

Azonban ne kerüljön bab, borsó, lencse és zsálya mellé se!

A hagyma ültetése magaságyásba: hasznos tudnivalók

A duggatott hagyma augusztus elején, a magról vetett augusztus végén szedhető fel. Bár magaságyásban célszerű a kötözött hagymát nevelni, melyet zölden el is fogyasztunk. A vöröshagyma szüretelését száraz, napos időben végezzük. Akkor szedhető fel, ha a szára elszáradt és a külső buroklevelek ledörzsölhetővé váltak. A felszedést követően érdemes még 2-3 napig napon szárítani, majd ezt követően tárolni be.

A leszáradt hagymaszár kiváló komposzt alapanyag is.

Magaságyás, de milyen?

Magaságyást készíthetünk saját magunk, de vásárolhatunk készen is. Bár ez utóbbi jóval drágább megoldás.

A magaságyás anyaga lehet:

Fából

Ebben az esetben – akár készen vesszük, akár magunk csináljuk – érdemes arra figyelni, hogy a faanyag le legyen kezelve. Kezelés nélkül ugyanis 2-3 évnél tovább nem fogja bírni az időjárás viszontagságait. Ehhez ajánlott egy kültéri víz-és UV- ellenálló lazúrfestékkel átkenni a deszkákat. A deszkák között is érdemes legalább 1-2 cm hézagot hagyni, hogy a fa nedvességét megakadályozzuk. Szintén ebből a célból ajánlott a magaságyás belső felületét tófóliával beborítani.

Kőből

A magaságyás kőből is készülhet. Ez lehet tégla – új vagy bontott – vagy terméskő, térkő egyaránt. Ezek előnye, hogy jobban megtartja a hőt, így a kora tavaszi és a késő őszi időszakban is segíti a termesztett növények növekedését. Az elhelyezésekor, kialakításakor figyeljünk rá, hogy minden oldalról könnyen megközelíthető legyen és a közepét is kényelmesen elérjük. Magasságát is úgy határozzuk meg, hogy kényelmes legyen.

A magaságyás rétegezése

Hatékonyabban termeszthetjük a zöldségeket a hagyományos szabadföldi termesztésnél, ha nemcsak egyszerűen termőfölddel töltjük meg, hanem rétegezünk. Ugyanis, ha különböző szerves anyagokat rétegezünk el az aljában, akkor azok idővel korhadnak, komposztálódnak, ezáltal hasznos tápanyagokkal látják el a talajban élő mikroorganizmusokat.

A kialakítást követően akár csirkehálót is tehetünk az aljára, ezzel megakadályozzuk a rágcsálók és a vakondok bejutását a magaságyásba.

Rétegezés alulról:

  1. A legaljára nagyobb méretű kerti hulladékokat, faágakat, gallyakat tegyünk kb. 20 cm vastagon.
  2. Erre egy réteg földet tegyünk nagyjából 10 cm vastagságban.
  3. Ezt kövesse zöld, magasabb víztartalmú szerves hulladék – lenyesett fű, levelek, félig érett komposzt stb. – kb. 20 cm vastagon.
  4. Majd erre szintén 10 cm vastagon föld kerüljön. (Minden réteget alaposan tömörítsünk!)
  5. Erre termőföld kerüljön, melyet előzőleg alaposan keverjünk el érett, átrostált komposzttal és baromfitrágya- vagy szarvasmarhatrágya granulátummal.
  6. Ezt a réteget is tömörítsük.
  7. Végül az utolsó réteg laza, porhanyós, átrostált termőföld és érett komposzt keveréke legyen.

Ezzel a magaságyas termesztéssel szinte bármilyen növény termeszthető. A megfelelő társnövények megválasztásával a károkozók ellen védekezhetünk, a mulcsozással pedig időt takaríthatunk meg, mind az öntözés, mind a gyommentesítés tekintetében.

Magaságy 5 fő részére – de mit ültessünk bele?

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hagyma_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)

Vissza a kategória cikkeihez