Hagyma talajigénye

A hagyma talajigénye nem támaszt nagy igényeket, szinte bármilyen talajban jól érzi magát. De leginkább a középkötött, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajban fejlődik igazán. Na igen, de honnan tudjuk, hogy a mi kertünkben milyen a föld?

Milyen a hagyma talajigénye?

A fentiekhez tudnunk kell a talaj kötöttségét, kémhatását, illetve a humusztartalmát is. Ha tudjuk milyen a kertünkben a föld, akkor máris tudjuk a megfelelő növény igényeihez igazítani.

Talaj kötöttsége

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

1. Közepesen kötött vályogtalaj

Ez a legjobb talajtípus (nem mindenre, mert például az áfonyának speciális talajigénye van), mert bőven terem, könnyen felveszi a vizet és azt sokáig meg is tartja.

2. Homoktalaj

Ezeket a talajokat nagyon könnyű művelni, gyorsan melegednek, minden korán érik rajtuk. Azonban gyakran kell öntözni, mert kevés vizet képesek megkötni.

3. Agyagtalaj

Ezt a talajt csak a megfelelő pillanatban lehet ásni, vagy kapálni: akkor, amikor nem túl nedves, de nem is száradt még ki. A vizet nehezen fogadja be, hamar vízfolyás keletkezik rajta, de a sok vizet képes megőrizni. Száradás során először cserepesedik, majd mélyen repedezik és a repedéseken keresztül sok vizet veszít.

Talaj savassága

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha a:

• a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
• a pH: 5 -> enyhén savanyú
• a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.

Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.)

Hagyma talaja

A gondosan művelt kertben folyamatosan nő a talaj szervesanyag tartalma, morzsalékosabbá válik, semlegeshez közelít a kémhatása és egyre szebben és többet terem. A homoktalajok kötöttebbé, az agyagtalajok lazábbá válnak. Nem utolsó sorban pedig az évek során egyre könnyebbé válik a művelésük. Ugyanis egyre több vizet képesek felvenni és megtartani, egyre több tápanyagot szolgáltatnak a növényeknek.

Ha a kertünk talaja nem középkötött, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajtípus, attól még nevelhetünk benne hagymát. Ugyanis ettől eltérő viszonyok között is szépen fog fejlődni, csak a talajt kell javítani ebbe az irányba. Laza, homokos talajokba rendszeresen bele kell dolgozni szerves trágyát, komposztot. Mivel ennek segítségével jobban meg tudja tartani a nedvességet és tápanyagot biztosít a növénynek. Kötött, agyagos talajokba homokot kell keverni, ezáltal segítjük a felesleges víz eltávozását. Erősen meszes talajokba tőzeget érdemes rendszeresen bele dolgozni.

A hagyma vetését is meg kell előzze a talajának előkészítése. Érdemes erre már ősszel sort keríteni, amikor is nemcsak fellazítjuk, de tápanyaggal dúsítjuk is a talajt. Ugyanis a hagyma is a jól megmunkált, fellazított, tápanyagdús, humuszban gazdag, közepesen kötött talajt kedveli a leginkább. Fényigényes, így olyan helyet keressünk számára, ahol nem árnyékolja le semmi.

A hagyma társnövényei:

A burgonya, brokkoli, cékla, eper, karalábé, karfiol, káposzta, kelbimbó, paprika, paradicsom, retek, saláta, sárgarépa, tök, uborka, zeller.

Fűszernövények, virágok közül: a borsikafű, kamilla, kapor, majoránna, petrezselyem, rózsa.

Arra azonban figyeljünk, hogy ne kerüljön bab, borsó, lencse, zsálya és ruta mellé!

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hagyma_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)

Vissza a kategória cikkeihez