Tartalomjegyzék
A hagyma ültetése nem bonyolult folyamat, akár kezdő kertészkedők is bátran nekiállhatnak. Napjainkban egyébként is egyre nagyobb igény van az otthon termesztett vagy legalábbis vegyszermentes zöldségekre, gyümölcsökre. A hagyma ültetése is történhet biokertben, magaságyásban vagy egyszerűen szabadföldben is. Elsősorban dugványozással, vagy magról vetéssel. A hagyma szaporításának ez a két módja ismert. Duggatás, vagy dugványozás esetén a kisméretű hagymákat, úgynevezett dughagymákat ültetjük el a földben, 3-5 cm távolságra egymástól. Ezek aztán megerednek és fejlődésnek indulnak. A hagymánál a duggatás körülbelül annyit tesz, mint a más típusú konyhakerti növényeknél a palántázás.
Vöröshagyma vetése
A vöröshagyma ültetése magról sokkal több odafigyelést igényel, mint a duggatás. A vöröshagymának több típusa létezik, vannak korai és kései fajták. A korai vöröshagymát, azaz a tavaszi étkezési hagymát már március 1-15 között el lehet vetni. Ajánlott sortávolság 50-60 centiméter, a tőtávolság pedig 2-3 centiméter.
Ezt a típust augusztus és szeptember környékén lehet betakarítani, de ha csak konyhakerti növényről van szó, már június elején vehető belőle újhagyma. Az áttelelő étkezési vöröshagyma augusztus 20-30 között vetendő. Itt a sortávolság 50 centiméter, a tőtávolság 2-4 centiméter.
Ez a hagymatípus a földben vészeli át a telet, majd a tavasz eljöttével elkezd feléledni és növekedésnek indul. Már június végén, július elején be lehet takarítani. A gyöngyhagyma magról vetve március 1-15 között vethető, ennél a fajtánál a sortávolság 50 centiméter, a tőtávolság mindössze 1 centiméter. A gyöngyhagymát augusztus eleje felé lehet betakarítani.
Hagyma ültetése, gondozása
A vöröshagyma ültetése magról tavaszi elfoglaltság, a dugványozás inkább az őszi, áttelelő vetéshez jó, de a dughagymás szaporítást is lehet tavasszal kezdeni.
Az őszi fajták hidegtűrő típusok, de a növekedési fázisban az az ideális, ha átlagosan 19-20 fok biztosított a hagyma számára. Már 4-5 fok körül végbemegy a csírázás, azonban a levelek csak 15 fok felett fejlődnek aktívan. A kicsírázott hagyma akár mínusz 15 fokig is életben bír maradni, ezért lehetséges az, hogy az ősszel vetett, ültetett hagymák tavasszal ismét fejlődésnek indulnak.
A hagyma kevés öntözést igényel, és nem kell a talajt mélyen kapálni, hiszen a gyökerei csak a talaj felső 3-6 cm-es rétegében mozognak. A nyári melegben azonban szükséges gondoskodni a vízellátásáról. Tavasszal – ha nem túl száraz az idő, akkor – elegendő a természetes csapadék is a számára.
Hagyma talaj igénye
Talajigényét tekintve bármiben jól fejlődik, de vetése, ültetése előtt célszerű a talajt előkészíteni számára.
A magról való ültetéshez fontos, hogy jól elő kell készíteni a talajt. Érdemes a talajt megtisztítani a rögöktől, de nem szabad ültetés előtt trágyázni, mert a trágya elősegíti a vöröshagyma betegségeinek a kialakulását. A magokat 3-5 cm mélyen kell elvetni, majd, amikor kibújtak a palánták, meg kell ritkítani a sorokat. Tömöttebb sorok esetében akár minden második palántát ki kell húzni. A kiszedett palántákat érdemes más helyre átültetni, mert még megeredhetnek és akkor nem vész kárba a mag. Ültetés után fontos a rendszeres gyomlálás, mert a gyomok hamar elnyomják a hagymaféléket.
A betakarítást jelzi, ha a hagyma talaj fölötti szárrésze elkezd megpuhulni, meghajol a lomb vagy konkrétan megdől. Érdemes ilyenkor felszedni a hagymákat és az időjárástól függően még érlelni a szabadban 7-10 napig. Ekkor a leveleket már le lehet vágni, a hagymákat pedig jól szellőző, de száraz, zárt helyen egész télen lehet tárolni.
Dughagyma ültetése Goldperger Andrással:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vöröshagyma
Vissza a kategória cikkeihez