Tartalomjegyzék
Azt gondolhatnánk, hogy a vöröshagyma betegségei nem is léteznek, hiszen a hagyma gondozása sem igényel különösebb odafigyelést. De, aki így gondolja, az bizony alaposan téved. Ugyan a hagyma tényleg nem igényel nagy törődést, de a megfelelő gondozás – öntözés, gyommentesítés – hoz igazán csak megfelelő minőségű termést.
Vöröshagyma betegségei
A hagyma kártevői, kórokozói közül a hagymalégy, fuzáriumos megbetegedés, botrytiszes rothadás, és a hagyma peronoszpóra a jelentős. Már a szaporítás során érdemes odafigyelni, hogy teljesen egészséges szaporítóanyagot használjunk, mert például a hagyma sárga törpeség vírusa vírusvektorokkal, azaz eszközökkel, szerszámokkal stb. terjed. A hagymalégy károsítását köztes növénytermesztéssel kiküszöbölhetjük, vagy jelentősen csökkenthetjük. A hagyma közé vetett sárgarépa, vagy a sárgarépa erjesztett levével öntözött növény egyaránt hatékonyan kezelheti a problémát. Segítség a hagyma biokertben ültetve is, amikor a társnövényekkel összeültetve védekezhetünk természetes módon a károkozók ellen.
Vöröshagyma betegségei – peronoszpóra
A hagymát megtámadó betegségek közül a hagymaperonoszpóra okozza a legnagyobb kárt. A gomba a talajban maradt beteg levelekben telel át, a spórák az új hagymák légzőnyílásain keresztül fertőznek.
Ez a vöröshagyma legsúlyosabb betegsége az egész világon. Számára kedvező hőmérsékleten (20-25 0C) és magas páratartalom mellett járványszerűen terjed és jelentős károkat okozhat. A leveleken és a kocsányokon világoszöld vagy zöldessárga foltok keletkeznek, amelyek fokozatosan nagyobbodnak és összeolvadnak. Főleg nedves időben a foltokat barnásszürke bevonat lepi el, amelyből a kórokozó szél útján terjed át a környező növényekre. A megtámadott levelek idő előtt elszáradnak, a fertőzött leveleken másodlagosan egyéb gombakórokozók telepednek meg, így a hagymák aprók, éretlenek és rosszul tárolhatók lesznek.
A hagymaperonoszpóra a talajban telel át, petespóra alakjában, amely tavasszal, nyár elején közvetlenül csíratömlővel fejlődik tovább, és a légzőnyílásokon át fertőzi a növények leveleit. A fertőzést követő 10-14 nap múlva jelennek meg a betegség tünetei. Ha az időjárás kedvező a gomba szaporítószervei tömegesen képződnek és biztosítják a gyors elterjedést. A betegség vetőmaggal is terjed, de a következő évre való átvitelben a legnagyobb jelentősége a dughagyma termesztés során a fertőzött dughagymáknak van, amiben a gomba gombafonállal telel át.
A betegség ellen csak megelőzéssel védekezhetünk a fertőzött növényi részek megsemmisítésével, a vetésforgó betartásával, csávázott vetőmag használatával. A hagymát nyár végén, esős időben támadja meg a szürkepenészes rothadás.
A növények nyaki része felpuhul, a húsos levelek rothadnak. Megelőzhetjük a betegség tárolóban történő további terjedését, ha a felszedés után egy-két hétig vékony rétegben leöntve szikkasztjuk és átválogatjuk a hagymafejeket.
Vöröshagyma kártevői
Az állati kártevők közül a fésűs lábú viráglégy a frissen megmunkált talajba rakja le tavasszal a tojásait. A kelő lárvák a magról vetett csíranövényeket károsítják, ezért az állomány csak foltokban kel ki. A bebábozódott lárvákból májusban új legyek kelnek ki, majd utódaikból még négy egymást követő nemzedék fejlődik.
A hagymalégy fejlődésmenete is hasonló, azzal a különbséggel, hogy petéit nem a talajba, hanem a növényre rakja. A május végén, júniusban rajzó, 6 milliméter hosszú, házi légyre emlékeztető legyek fehér nyüvei összefurkálják a hagymafejeket. A megtámadott tövek sárgulnak, a hagymafejek a talajban elrothadnak. A védekezésnél fontos a megelőzés.
Védekezés a betegségek, kártevők ellen
A védekezés időpontjának a meghatározásához szükséges az állomány rendszeres, gondos átvizsgálása, általában június végén, július elején, a hagyma fejesedésének kezdetén, a mélyebb fekvésű területeken jelennek meg az első levéltünetek, mely után azonnal szükséges védekezni. A kémiai védekezésre a felszívódó (szisztémikus) benalaxil, metalaxil, dimetomorf, propamokarb és az azoxistrobin, valamint a fluazinam kontakt hatóanyag tartalmú készítmények használhatóak. A felsorolt hatóanyagokat minden esetben réz, rézoxiklorid, rézhidroxid, bordói keverék, valamint mankoceb tartalmú kontakt gombaölő szerek valamelyikével szükséges kombinálni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6shagyma
Vissza a kategória cikkeihez